Babavidék - Gyerekfalu - Oxigén Hotel**** Noszvaj

Nagyszülők egymásközt – Veled alszom nagypapa!

Mióta unokánk van, észrevettem magamon, hogy sokat vesztettem a lazaságomból. Mindent ezerszer átgondolok (most már Botond szemszögéből is), mindenre sokkal érzékenyebben reagálok.

Mondjuk úgy, kissé rapszodikusan alszik. 

Van hogy az apróbb alvásokat leszámítva egész nap fent van. Ez szöget ütött a fejembe. Ráadásul a kiságyában nem alszik el, mindenképp anyukája altatja a nappaliban.
Aggódom a lányunkért, szeretném, ha könnyebb lenne az élete, mert nagyon lelkiismeretes és nagyon alárendeli magát a gyereknek.
Persze innen könnyen mondok én bármit. 

Meghallgatja, elmosolyodik…

Azt leszögeztem, hogy itt nálunk a gyerek a hálóban alszik. Ez volt az első alkalom, hogy valami másképp van a nagyiéknál, mint otthon. Sok ilyen lesz még, mert amellett, hogy a gyereknek állandóság kell, úgy tervezem, hogy már az elején nőjön bele abba, hogy a nagyiéknál sok minden másképp van. Biztos lesz, amiben engedékenyebbek leszünk és olyan is, amiben sokkal szigorúbbak. Kíváncsian várom, pár év múlva, hogy nyilatkozom majd erről.
Na szóval. A gyerek evett, tisztába lett téve, jöhetett a délutáni alvás. A szülők jó érzékkel ekkor indultak el egy kicsit kettesben lenni, intézni ezt-azt, vásárolni, stb.
Botond kornyadozott a karomban. Bevittem a hálóba, bekapcsoltam az altatózenét, majd a nagypapa ledőlt mellé. 

Pár perc múlva mindketten édesdeden aludtak!



Ennyi 🙂




Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az NLCafé-ra!