Mióta unokánk van, észrevettem magamon, hogy sokat vesztettem a lazaságomból. Mindent ezerszer átgondolok (most már Botond szemszögéből is), mindenre sokkal érzékenyebben reagálok. Mondjuk úgy, kissé rapszodikusan alszik.  Van hogy az apróbb alvásokat leszámítva egész nap fent van. Ez szöget ütött a fejembe. Ráadásul a kiságyában nem alszik el, mindenképp anyukája altatja a nappaliban. Aggódom a… Tovább »

Folyamatosan figyelem magamat, mennyire hatalmasodik el rajtam az az érzés, amiről mindenki mesél, hogy az unoka a minden és körülötte forog a világ. Hát nem, én még mindig a szülőkre, leginkább a lányunkra figyelek. Azt gondolom, hogy a nagyiknak abban kell segíteniük, hogy a szülőknek is legyen idejük időnként kettesben programot csinálni, ami persze egyelőre… Tovább »

A babaruhák előtt állva szomorúan konstatálom, hogy ami nekem tetszik az nincs Botond méretében, miközben nagypapa közelít 2 kis ruhácskával.Ezeket vesszük meg közli, majd ezzel a lendülettel bele is teszi a kosárba. Ezeket? -képedek el. Igen, válaszolja zebrának és zsiráfnak fogjuk öltöztetni. Bóklászok a polcok között, próbálok valami alternatívát mutatni neki, de nem találok semmit,… Tovább »

A 9 hónap biztos nem csak azért lett „kitalálva”, hogy az anyuka/apuka felkészüljön a szülőségre, hanem hogy a nagyik is megszokják a gondolatot, unokájuk lesz. Egy programozott császár egyszerűsíti a helyzetet, abban mindenképp, hogy nem kell izgulni, fel lehet készülni a kis poronty érkezésére. Így aztán, karácsony Szent estéjén boldogan eszi végig az egész család… Tovább »

Még májusban hangzott el a mondat: nagymama leszel! Egymásra néztünk a leendő nagypapával és mosolyogva tártuk kezünket ölelésre, miközben fejünkben csak úgy száguldoznak a gondolatok… Remek, csak ne kiabáljuk el, mert még bármi történhet. A nagypapa teljesen elhatárolódott, ő majd akkor kezd örülni, ha túl leszünk a kritikus 3 hónapon és ezt be is tartotta…. Tovább »

Merőben fontos kérdésnek tartom, ugyanis sajnos a kettő nem ugyanaz! Pár hónappal ezelőtt még az iskolaválasztásról és annak buktatóiról írtam illetve arról, milyen összetett kérdés ez! Azóta már tudom, hol rontottam el! Mi ugyanis olyan osztályt választottunk, ahol tanárok vannak és nem pedagógusok! Mint anya, lehetnék elfogult a gyerekemmel, de mégsem vagyok! Tökéletesen tisztában vagyok… Tovább »

Hát, eljött ez az idő is! Újra munkába álltam, a nagy elkezdte az iskolát, a középső az óvodát. Kezdjük a sulival! Első osztály, oviból érkezés, ahol még minden a játékosságról szólt, ahol még mindenért többször szóltak az óvónénik, ahol még semmi nem volt olyan komoly! Erre a változásra átállni egy hatéves gyereknek bizony idő kell!Nekünk… Tovább »

Harmadik kis csöppségünk márciusban jött világra! De az élet furcsa helyzet elé állította anyucit és közvetve apucit is! Történt ugyanis, hogy az eddigi munkahelyemről úgy jöttem el szülni, hogy oda nem szeretnék visszamenni dolgozni! Úgy gondoltam, lesz elég időm keresgélni, hiszen még két évet itthon leszek! Csakhogy a nyáron kiderült, a hozzánk legközelebbi óvodában lett… Tovább »

Mindig is azt vallottam, hogy aki végig gürcöl egy évet munkával, annak joga van ahhoz, hogy nyáron egy-két hétre elmenjen valahova pihenni, kikapcsolódni, feltöltődni! Az már más kérdés, hogy anyagilag sokan (sajnos én sem) nem tehetik azt meg, hogy minden évben nyaraljak! Én személy szerint külföldöt részesítem előnyben, egy jó kis tengerpart szerintem felcserélhetetlen. Hozzá kell… Tovább »

Hát, eljött a nagy nap! Reggel 6-kor, az utolsó pillanatban keltettük kislányunkat, nehogy eszébe jusson enni vagy inni. Negyed hétkor indultunk a kórházba. Mentünk lefele a lépcsőn, a gyerek persze nem engedte, hogy megfogjam a kezét, már pont mondani akartam, hogy lassan, odafigyelj, amikor félrelépett, és előre arccal leesett három fokot.Felkaptam, persze ordított, elharapta a… Tovább »